Országos Dietetikus Címtár

Kubányi Jolán MSc, táplálkozástudományi szakember, elnök

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Absztrakt

Az Országos Dietetikus Címtár segítségével a táplálkozási-dietetikai szaktanácsadás iránt érdeklődök megtalálhatják a lakóhelyükhöz legközelebb élő dietetikus(ok) elérhetőségeit és speciális szakterületeit. 2016 áprilisában az MDOSZ felmérte az elmúlt év tapasztalatait, és a címtárban szereplő szakemberek részére tíz kérdésből álló kérdőívet küldött meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a címtárba kerülést követően több mint 15%-ban emelkedett a magánpáciensek száma, továbbá 28%-ban a korábbiakhoz viszonyítva több megkeresés érkezett a lakosság részéről.

Kulcsszavak: címtár, MDOSZ, dietetikus, tanácsadás, lakosság

A teljes cikk az Új Diéta 2016/4-es számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni.

National Nutritionist Directory

Jolán Kubányi MSc, nutritionist, president

Hungarian Dietetic Association, Budapest, Hungary

Abstract

Those who are interested in nutritional-dietetic counselling, they can find with the help of the National Nutritionist Directory the contact details and specific areas of expertise of registered dietitian(s ), who live close to their place of residence. In April 2016 the HDA assessed the experiences of the past year, and sent out a questionnaire, containing ten questions, to the professionals in the directory. The results show an increase of 15 % of private patients and 28% of requests from the population after inclusion into the directory.Keywords: directory, HDA, dietitian, counselling, population

A Willendorfi Vénusz és az evésszabályozás archaikus rétegei

Forgács Attila dr. habil. egyetemi docens

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar,

Budapesti Corvinus Egyetem Pszichológiai Központ

Absztrakt

Az emberiség még sosem volt annyira kövér, mint manapság. A reklámok azt üzenik, hogy bárki képes lefogyni, míg a statisztikai adatok rácáfolnak erre, hiszen egyre többen, egyre inkább és egyre fiatalabban híznak el. Habár az elhízás a fogyasztói társadalom testi tünete (az 1970-es évektől tömegesedő probléma), lélektana a történelem előtti időkben gyökerezik. A legelső emberábrázolások 300 ezer éve jelentek meg. Az ezt követő 280 ezer paleolit évben alig változott az emberkép. Az egyetlen motívuma és tárgya egy preverbális vágyképlet: a kövér nő. A paleolit Vénusz (a túlfogyasztó ember) a leghosszabb ideig regnáló – emberre vonatkozó – archetípus. Időről időre búvópatakként kerül tudatközelbe a mesék terülj-terülj asztalkámja, kolbászból font kerítése, mézeskalács háza stb. képzetében. A középkori zabálási utópiáktól Móricz Zsigmond éhenkórász hőseiig a willendorfi vágyképlet mondatott ki: „Csak egyszer jóllakni!” Ugyanezen archetípus aktivizálódik a modern kori elhízás epidemiológiai adatokban, valamint a rendre elbukott fogyókúrás próbálkozásokban is. A modern ember tudatosan fogyni szeretne, míg a benne settenkedő willendorfi gömbölyödni akar.

Kulcsszavak: Paleolit Vénuszok, globesity, szubliminális inger, archetípus, obezitológia

A teljes cikk az Új Diéta 2016/4-es számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni.

The Venus of Willendorf and the archaic layers of eating regulation

Attila Forgács associate professor

Eötvös Loránd University, Faculty of Education and Psychology, Budapest, Hungary

Budapest Corvinus University, Center of Psychology, Budapest, Hungary

Abstract

Humanity has never been as fat as it is today. According to the advertisements, anyone can lose weight, while the statistics indicate that, in fact nobody. More and more people suffer from obesity, younger and younger people gain weight, and they get more and more fat. Although obesity is the symptom of consumer society (becomes a mass phenomenon since the early 1970’s), its psychology roots in prehistoric ages. The earliest depictions of people appeared 300 thousand years ago. In the subsequent 280 thousand Paleolithic years hardly changed portrayal. The only motive and object of these sculptures is a preverbal desire: a fat woman. The Paleolithic Venus (the over consuming individual) is the strongest (most long-lasting) archetype of humankind. It comes close to consciousness from time to time: the image of magic table, the fence made from sausage, the gingerbread house of tales, etc. The medieval utopias of devouring also a form of atavistic desire of Venus of Willendorf: „I wish I could be sated once!” The same archetype is activated in the modern obesity epidemiological data, as well as in the failed weight loss attempts. Modern people want to lose weight consciously, while the Paleolithic Venus inside wants to be plump.

Keywords: Paleolithic Venuses, globesity, subliminal stimuli, archetype, obesitology

ADA-állásfoglalás – Az elhízás étrendi kezelése

Szűcs Zsuzsanna MSc, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember

MDOSZ, Tudományos Bizottság

Absztrakt

A túlsúly és az elhízás korunk egyik legégetőbb népegészségügyi problémája. A kórkép visszaszorításában fontos szerepe van az életmód terápia keretében a dietetikus szakember által megtervezett és kontrollált étrendi kezelésnek. Az Amerikai Dietetikai és Táplálkozástudományi Akadémia (Academy of Nutrition and Dietetics) 2016 elején publikált állásfoglalása összefoglalja a felnőttkori elhízás terápiája területén pillanatnyilag elérhető legmagasabb szintű tudományos bizonyítékokat. „A” szintű evidencia bizonyítja, hogy a túlsúly és az elhízás kezelése szempontjából legnagyobb szerepe a negatív energiamérleg kialakításának van. Ezen túlmenően az étrend makrotápanyag-összetétele a páciens egészségi állapotának és táplálkozási szokásainak figyelembevételével határozható meg. A súlytartáshoz elsődlegesen a mérsékelt kalóriafelvétel fenntartása fontos. A pillanatnyilag rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján ebből a szempontból egyik makrotápanyag fogyasztásának mérséklése/elhagyása sem hatékonyabb a többinél.

Kulcsszavak: elhízás, diéta, életmód terápia, dietetika

A teljes cikk az Új Diéta 2016/4-es számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni.

ADA position statement – Dietary treatment of obesity

Zsuzsanna Szűcs MSc, dietitian, nutritionist

Hungarian Dietetic Association, Scientific Committee, Budapest, Hungary

Abstract

Obesity is one of the most emerging public health problems of our times. Dietary approach has a special importance in weight management, as part of a comprehensive lifestyle intervention. Position statement of the Academy of Nutrition and Dietetics summarizes the most recent scientific evidences regarding interventions in treatment of obesity in adults. Primary importance of achieving a state of negative energy balance in medical nutrition therapy of obesity is supported by strong evidences. As many dietary approaches reduce energy intake, a client’s preference and health and nutrient status should be taken into consideration when a dietary intervention for obesity treatment is prescribed. At this time, as long as the diet helps to achieve negative energy balance, there is no one diet targeting macro-nutrients that has been shown to be more efficacious than another at resulting clinically meaningful weight loss.

Keywords: obesity, diet, lifestyle therapy, dietetics

Mikrobiom hatása az egészségre

Dr. Tamássy Klára gasztroenterológus, belgyógyász

Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Gasztroenterológia

Absztrakt

A genetikai vizsgálatok lehetőségeinek bővülésével, az emberi genom meghatározását követően, testfelszíneinken velünk együtt élő mikrobioták genetikai vizsgálatát, vagyis a mikrobiom meghatározását egyre nagyobb érdeklődéssel végzik. A mikrobiom vizsgálata új tudományágakat indított útjára, amilyen a kvantitativ és a kvalitativ metagenomika, valamint az anyagcseretermékek vizsgálatával foglalkozó metabolomika és metabonomika. Az elmúlt években a figyelem középpontjába kerültek azok az eredmények, amelyek a mikrobioták egészségre és betegségre kifejtett hatásával foglalkoznak. A bélrendszeri mikrobiota meghatározó szerepet játszik az immunrendszer kialakulásában és normál működésének fenntartásában, s a változása különböző betegségek okozója.

Kulcsszavak: mikrobiota, mikrobiom, metagenomika, rövid szénláncú zsírsav (SCFA), emberi tejoligoszacharid (HMO)

A teljes cikk az Új Diéta 2016/4-es számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni.

Microbiome effect on human health

Klára Tamássy MD, gastroenterologist, internist

Semmelweis University, Kútvölgyi Clinical Block, Gastroenterology, Budapest, Hungary

 Abstract

Improved molecular DNA methods – after publication of human genom – allowed to study of microbiota (microbiome) living on our body surfaces. Microbiome research initiated new disciplines like quantitative, qualitative metagenomics and metabolics research as metabolomics and metabonomics. Recently it is well established that microbiome plays a significant role in health and in just about any diseases. Gut microbiota initiated the development of healthy immune system, keep it in normal function or there changes cause different diseases.

Keywords: microbiota, microbiome, metagenomics, short chain fatty acid (SCFA), human milkoligosacharid (HMO)

A táplálékallergia prevenciójának gyakorlati megvalósítása csecsemőkorban

Mozsáry Kinga dietetikus, Dr. Pálfi Erzsébet adjunktus1, Dr. Tátrai-Németh Katalin főiskolai tanár1, Mayer Gáborné Edit védőnő

1Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Egészségtudományi Intézet, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék

Absztrakt

Epidemiológiai adatok szerint az élet első három évében halmozott gyakorisággal (6-8%) fordul elő valamilyen táplálékallergia. Ebből 2% a gyermekkort is érinti. A kutatások szerint legnagyobb hatással az elsődleges táplálékallergia megelőzése lenne, amely a táplálékok bevezetésének megfelelő időpontját jelentené. A kutatás célja a hazánkban bevett allergiaprevenció vizsgálata volt. Saját szerkesztésű kérdőívet, valamint háromnapos táplálkozási naplót alkalmaztunk. Az allergiaprevenció szempontjából kiemelendő eredmények közé tartozik, hogy a vizsgálatban résztvevő huszonegy csecsemő esetében kizárólagos anyatejes táplálás 90%-ban teljesül, s ez legnagyobb arányban (48%) a születéstől huszonnégy hetes (hathónapos) korig tart. A glutén bevezetése a legtöbb csecsemőnél huszonnégy hetes korban, a tojássárgája nyolc hónapos korban, míg a tojásfehérje és a tehéntej bevezetése szinte minden csecsemőnél tizenkét hónapos korban történik. Az elsőként választott gluténtartalmú élelmiszerek közé tartozik a gabonapép, a babakeksz és a búzaliszt. Tápszeres táplálásban a csecsemők fele részesül, s ez nagyrészt az anyatej kiegészítésére szolgál. Az előírt D-, illetve K-vitamin-kiegészítésben csaknem minden csecsemő részesül. Fő információforrásnak a védőnők tekinthetők, akiknek ezáltal kulcsszerepük van a helyes táplálás kialakításában. Következésképpen fontos lenne csecsemőkori táplálékallergia- prevenciós továbbképzéseket tartani azoknak az egészségügyi szakdolgozóknak (védőnőknek és gyermekorvosoknak), akik a szülőkkel közvetlenül találkoznak.

A teljes cikk az Új Diéta 2015/5-ös számában elérhető.

Kemoterápiás kezelés alatt álló – vastagbéltumor talaján kialakuló – májáttétes beteg táplálásterápiája (esettanulmány)

Szalayné Kónya Zsuzsa vezető dietetikus, élelmiszeripari mérnök

DE Klinikai Központ Dietetikai Szolgálat

Absztrakt

Esettanulmányunk alanya egy 72 éves nőbeteg, akit 2013 októberében vastagbéltumorral megműtöttek. A műtét után egy hónappal készült CT-n tizenegy áttét látható a májban. Legoptimálisabb megoldásként az onkológus kemoterápiát javasolt. A betegnek nem voltak panaszai, az első kezelésre jó általános állapotban érkezett. Ez az állapot azonban – a kemoterápia mellékhatásainak következtében – egyre romlott. Először étvágytalansággal küszködött, majd egy hasmenéses időszak következett, s eljutott a szervezete egy olyan pontra, amikor ideiglenesen abba kellett hagyni a kezelését. A beteg gyógyulni akart, pontosan betartotta az étrendi utasításokat, s a cél érdekében az aktuális problémájához rendelt tápszereket is mindig elfogyasztotta. A nehézségeken túljutva visszanyerte jó általános állapotát, s 2014 júniusában úgy fejeződött be a kemoterápiája, hogy a kontroll CT-n egyetlen májáttét sem látszott. (Azóta sem.)   

A teljes cikk az Új Diéta 2015/5-ös számában elérhető.

Dietetikai ellátás kardiológiai rehabilitációban konszenzus

Bozóné Kegyes Réka, Utczás Anna, Fogarasi Éva, Kubányi Jolán, dr. Simon Attila, dr. Simon Éva

Az alábbiak nevében:  

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Elnök: Kubányi Jolán 

Magyar Kardiológusok Társasága Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportja

Vezetőség: Dr. Bakai Judit, Prof. Dr. Czuriga István, Dr. Erdei Ferenc, Dr. Kohut László, Dr. Losonczi István, Dr. Simon Attila, Dr. Simon Éva, Dr. Szabados Eszter, Dr. Szász Károly, Dr. Szelid Zsolt, Dr. Vértes András

Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság 

Vezetőség: Dr. Andrássy Gábor, Dr. Apor Péter, Dr. Bakai Judit, Balog Piroska, Dr. Horváth László, Kegyes Réka, Dr. Kohut László, Dr. Nyúzó Bálint, Dr. Oláh Csaba, Dr. Páder Katalin, Perei Melinda, Dr. Simon Attila, Dr. Simon Éva, Dr. Szász Károly, Prof. Dr. Veress Gábor  

Absztrakt

A dietetikusi tevékenység egységesítése kulcskérdés a minőségi betegellátásban. Ez csak úgy valósítható meg, ha az érdekelt szakterületek konszenzusra jutnak a tevékenység alapvető kérdéseiről, ezért a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság és a Magyar Kardiológus Társaság Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportja 2014. évi konferenciáján a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, a Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság, valamint a Magyar Kardiológus Társaság közösen vett részt egy konszenzusdokumentum kialakításán. A szerzők a három szakmai társaságot képviselve állították össze ezt a konszenzusálláspontot. Céljuk az volt, hogy összefoglalják a kardiológiai rehabilitációban végzett dietetikai tevékenységet, szakmai útmutatást adjanak azoknak az intézményeknek, amelyek ilyen ellátást nyújtanak, egyben leírják a dietetikai munkához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Nem módszertani ajánlást terveztünk alkotni, hanem olyan szakmai útmutatót, konszenzusdokumentumot, amely az orvos és a dietetikus egységes szemléletét hivatott kialakítani. A dokumentumot a három szakmai szervezet vezetőségének nevében írták az alkotók, a konszenzusdokumentumban leírtakkal mindhárom szervezet egyetért, azok megvalósulására törekszik a napi klinikai gyakorlatban. Ajánljuk a dokumentumot a jogalkotók és a szakmapolitikusok figyelmébe is, mint szakmai háttéranyagot.

A teljes cikk az Új Diéta 2015/5-ös számában elérhető.

Kényeztető pillanatok a kiegyensúlyozott táplálkozásban – 1. rész Dietetikus beszámolója a Magyarország Cukormentes Tortája versenyről

Soltész Erzsébet dietetikus

Absztrakt

Hazánkban is egyre nő a diabéteszesek aránya, egy átfogó lakossági egészségfelmérés során a felnőtt lakosság 8%-a vallotta magát cukorbetegnek (1). A jelenlegi szakmai elvek szerint a cukorbeteg étrendje alapjaiban nem különbözik az egészséges anyagcseréjű embereknek javasolt kiegyensúlyozott táplálkozástól (2). A WHO jelenlegi ajánlása az optimális energiafelvételi mennyiségen belül csak minimális mértékben javasolja a cukor fogyasztását (ez a napi energiafelvétel legfeljebb 10%-a legyen) (3), így törekedni kell a hozzáadott cukor mennyiségének csökkentésére, a hagyományos cukor kiváltására, valamint alternatív édesítési megoldások alkalmazására az édességek elkészítésekor. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány 2012-ben indította el a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt. Célja az, hogy a versenyben részt vevő cukrászmesterek évről évre a korszerű táplálkozási elveknek megfelelő, ízletes tortákat alkossanak hozzáadott mono- és diszacharidok, finomított búzaliszt, tartósítószerek és mesterséges adalékanyagok nélkül. A cikk első része áttekinti a kiírás feltételeit, a bírálat szempontjait és folyamatát. A cikk folytatása részletesen bemutatja az idei verseny győztesét, a Barackos buboréktortát.

A teljes cikk az Új Diéta 2015/5-ös számában elérhető.

Az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) génváltozatok sportélettani vonatkozásai és hatása a magas vérnyomásra

Kerekes Éva1, Shenker-Horváth Kinga1,Répási Eszter1,2, Szokolai Viola1, Rzepiel Andrea1,2, Koller Ákos dr. 2, Nagy Zsolt B. dr. 1

1 GenePointPlus Magyarország Kft, Budapest

2 Testnevelési Egyetem, Természettudományi Intézet, Budapest

Absztrakt

A szervezet egyik vérnyomás-szabályozó rendszere a RAAS (renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer), amelynek eleme az angiotenzin konvertáló enzim (ACE). A magas ACE szintet összefüggésbe hozták többek között a magas vérnyomással, de a vesekárosodással, a stroke gyakori előfordulásával vagy az Alzheimer kórral is. Kétféle génváltozata ismert, a D és I allélok. A D allél esetében magasabb ACE szint jellemző, emellett ismert sportélettani vonatkozása, hogy megnöveli az izmok hipertrófiáját, így nagyobb izomtömeget eredményez. Mivel a nagyobb izomtömeg az erőorientált sportágakban előnyös tulajdonságnak számít, így több D allélt hordozó egyén található ezekben a sportágakban, mint az átlagpopulációban. Az egészséges táplálkozásra vonatkozó irányelvek a sportolók különböző igényei alapján módosulhatnak, az ACE gén vizsgálatával az I vagy D allél, így a magas vérnyomás rizikójának és az egyéni sportélettani jellemzőknek az ismeretében még inkább egyénre szabhatók.

A teljes cikk az Új Diéta 2015/5-ös számában elérhető.

Személyi minimumfeltételek megvalósulása a fekvő- és járóbeteg-szakellátásban

Szűcs Zsuzsanna MSc, Bartha Kinga MSc

MDOSZ Tudományos Bizottság

Absztrakt

 A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2015 februárjában felmérést végzett a hazai, állami finanszírozású, fekvő- és járóbetegeket egyaránt ellátó intézményekben. A felmérés célja az volt, hogy a 73/2013. (XII. 2.) EMMI rendeletben szabályozott, a járóbeteg-szakellátás keretein belül nyújtott  dietetikai szolgáltatás megvalósításához szükséges szakmai minimumfeltételek megvalósulását ellenőrizze. A kérdőíves felmérésben ötvennégy egészségügyi intézmény vett részt. Az esetek 90 százalékában a járóbeteg-szakellátást az intézményben dolgozó dietetikusok átcsoportosításával, vagyis munkaidejük járó- és fekvőbeteg-ellátás közötti megosztásával oldják meg. Tizenhat intézmény esetén a rendeletben meghatározottnál csupán rövidebb időtartamban áll rendelkezésre dietetikai tanácsadás. További öt intézményben egyáltalán nem hozzáférhető a táplálkozástudományi szakrendelés, míg harminckét intézmény esetében a dietetikai szakellátás finanszírozása nem megoldott.  A 73/2013. (XII. 2.) EMMI rendeletben rögzített, a dietetikai szakellátásra vonatkozó személyi minimumfeltételek, feltételezhetően a finanszírozás hiányosságai miatt, csak részben valósulnak meg.  

A teljes cikk az Új Diéta 2015/5-ös számában elérhető.