Mesterséges eredetű élelmiszer-színezékek molekuláris epidemiológiai és epigenetikai vizsgálata

Raposa L. Bence dietetikus, okleveles népegészségügyi szakember, egyetemi tanársegéd1, dr. Varjas Tímea egyetemi adjunktus2, dr. Kiss István egyetemi tanár, intézet igazgató2, dr. Figler Mária egyetemi tanár1

1Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet

2Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Népegészségtani Intézet

 Absztrakt

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az évi összhalálozás mintegy 12%-áért a daganatos betegségek felelősek. Táplálkozásunkkal lehetséges rákkeltő vegyületek kerülhetnek a szervezetünkbe, amelyek növelik korunk népbetegségeinek, így a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is. A mesterséges eredetű élelmiszer-színezékeknek a daganatok kialakulására gyakorolt hatásával kapcsolatos ismeretanyag sok tekintetben hiányos és nem egyértelmű, mivel a legtöbb vizsgálat során ezeket az anyagokat elemi állapotban és egymástól teljesen eltérő dózisban tanulmányozzák. Ezen anyagok szervezeten belüli metabolizációja, genotoxicitása, esetleges rákkeltő hatására utaló expressziós szintje eltérő vizsgálati eredményeket mutat. Vizsgálatainkban négy-hat hetes, karcinogenezis iránt érzékeny, inbred Balb/c nude, AKR/J és CD1 egereket alkalmaztunk. Kutatásunk során két azoszínezék: a tartrazin és az azorubin hatását vizsgáltuk a metabolizáló enzimeknek a sejtciklus-szabályozásban, valamint a metiláció kialakításában szerepet játszó gének esetében mRNS-szinten. Vizsgálati eredményeink az azorubin esetében megerősítették az eddig publikált adatokat, mivel daganatkeltő hatásra utaló jelet nem találtunk. A tartrazin esetében ugyanakkor fontos eredménynek számít, hogy mind a metabolizáló enzimek, mind a sejtciklus szabályozásában részt vevő gének, valamint a metiláció kialakításában szerepet játszó gének esetében szignifikáns, dózisfüggő növekedést (p<0,05), generációs fokozódást, más színezékanyagokkal (pl. azorubin) és kémiai karcinogénnel (pl. DMBA) való hatásaddíciót (hatásösszeadódást) mutattunk ki, amelyeknek alapján a tartrazin potenciális kockázati tényezője lehet a daganat kialakulásának.

Kulcsszavak: azorubin, tartrazin, epigenetika, molekuláris epidemiológia, daganat

A teljes cikk az Új Diéta 2017/4-es számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

 

Molecular epidemiology and epigenetics research of artificial dyes

Bence L. Raposa dietitian, MSc in Public Health, assistant lecturer1, Tímea Varjas dr. assistant professor2, István Kiss dr. professor, director2, Mária Figler dr.professor1

1 University of Pécs, Faculty of Health Sciences, University of Pécs, Faculty of Health Sciences, Pécs, Hungary

2 University of Pécs, Medical School, Department of Public Health Medicine, Pécs, Hungary

Abstract

Tumorous diseases occupy a privileged place in mortality statistics. According to the WHO data, these diseases are responsible for 12% of 56 million deaths per year. With the nutrition, it is possible to get cancerous compounds into the body, which increasing the risk of the development of endemic diseases including the development of tumorous diseases. Controversial results with artificial dyes and tumor-inducing effects are often unclear, as in most studies, these substances are examinated in elemental and totally different doses. Their metabolism, their effect, their genotoxicity, their possible carcinogenic effects in different studies shows different results.

In our investigations, we used 4-6 weeks old carcinogenic – sensitive, inbred Balb / c nude, AKR / J and CD1 mouses. There are two azodyes in our research: we sought to examine the effect of tartrazin and azorubin on genes involved in the gene expression (metabolizung enzymes, cell cycle regulation) and methylation pattern, at mRNA level.

In the case of azorubin, our results verified the published evidence of azorubin so far, since we did not find any signs of tumor-inducing effects. In the case of tartrazin, however, it is significant that both the metabolizing enzymes, the cell cycle regulation and on the level of genes influencing methylation showed increase, dose-related growth (p<0,05), generation enhancement, interaction with other coloring agents (e.g: azorubine) and chemical carcinogens (e.g: DMBA) and in multiple cases effect addition, which states that tartrazine is a potential risk factor for tumor development, against a great number of data, which can be found in many places in the scientific literature.

Keywords: azorubine, tartrazine, epigenetics, molecular epidemiology, cancer