Vastagbéldaganat kialakulásának rizikótényezői: a bélmikrobiom, a környezeti és genetikai tényezők kapcsolata

Dr. Dubóczki Zsolt onkológus, sebész1, Dr. Tamássy Klára gasztroenterológus, belgyógyász2, Répási Eszter dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember3, Gyurkó István okleveles orvosi fizikus4, Nagy Zsolt B. PhD biológus4

1Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar

2Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Gasztroenterológia

3Testnevelési Egyetem, Természettudományi Intézet

4Genetikával Az Egészségért Egyesület

Absztrakt

A daganatos betegségek száma évről évre növekvő tendenciát mutat, napjainkra pedig az egyik vezető halálok. Az életmód, valamint a különböző környezeti és genetikai rizikófaktorok miatt kialakuló daganatok közül a bélrendszert érintők száma növekedett drasztikusan. A vastagbéltumor az egyik leggyakoribb típus, amely a világon csaknem ötszázezer ember halálát okozza évente (1). A bélmikrobiom az emberi test bélrendszerében előforduló baktériumok, gombák és vírusok összessége, amelyek folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással és a gazdaszervezettel. A táplálkozás hatással van a bélmikrobiom összetételére és anyagcsere-folyamataira is (2). Az élelmi rostok (és a belőlük keletkezett, rövid szénláncú zsírsavak (SCFA)), a glükózinolátból keletkezett isotiocianátok (ITC), a polifenolok (zöld tea katekinje: epigallokatekin-3-gallát (EGCG)­; Ellagitannin), valamint a különböző étkezési zsiradékok (trigliceridek, telített és telítetlen zsírsavak, szterinek) egyaránt hatással lehetnek a mikrobiom összetételére és anyagcseréjére, s ezek epigenetikai változásokhoz és betegségek kialakulásához vezethetnek. A mikrobiom részletesebb meghatározásához és összetételének módosításához további kutatások szükségesek. A vastagbéldaganat megelőzésében fontos szerepe van a környezeti és genetikai rizikótényezőknek, s a mikrobiom összetételének elemzése és részletes tanulmányozása a jövő távlatát nyitja meg ezen a téren. Mindez komplex szemléletmódváltást és sokszakmás munkacsoport együttes munkáját igényli.

Kulcsszavak: vastagbéldaganat, tumor, prevenció, bélmikrobiom, orálmikrobiom, táplálkozás, epigenetika, integratív szakmai csoport, sokszakmás munkacsoport

A teljes cikk az Új Diéta 2017/4-es számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

 

Risk factors of colon cancer development: relationship between the gut microbiome, the environmental and the genetic risk factors

Zsolt Dubócki dr. oncologist, surgeon1, Klára Tamássy dr. gastroenterologists, internist2, Eszter Répási dietitian, nutritionist3, István Gyurkó MSc in medical physicist4, Zsolt B. Nagy dr.biologist4

1 University of Pécs, Faculty of Health Sciences, Pécs, Hungary

2 Semmelweis University, Kútvölgyi Clinical Block, Gastroenterology, Budapest, Hungary

3 University of Physical Education, Institute of Natural Sciences, Budapest, Hungary

4GenePointPlus Kft. Budapest, Hungary

Abstract

The number of new patient suffering from cancer is increasing each year, and became the main cause of death. Out of cancer, caused by the lifestyle, different environmental and genetic risk factors, the colon cancer cases have a drastic rise. Colon cancer is the commonest type, that cause about 500.000 people death every year in the world (1). Bacteria, fungus and virus species are founded in the gut, what is called the gut microbiome. They always have many types of interactions with each others and the host. Nutrition affect many aspects of compound and metabolism of the gut microbiome (2). Dietary fiber (microbial metabolism of dietary fiber to short chain fatty acids (SCFA)), glucosinolates to isothiocyanates (ITC), and polyphenols (green tea catechin: epigallocatechin-3-gallate (EGCG); Ellagitannins) or the majority of dietary fats (such as triacylglycerol, saturated and unsaturated fatty acids, and sterols) can affect compound and metabolism of the gut microbiome, that can develop diseases by epigenetic activators of gene expression. More studies are needed to examine and modulate the gut microbiome. Environmental and genetic risk factors are crucial in colon cancer prevention. Opportunities are made in the future by analysis the compound and metabolism of the gut microbiome, but complex approach and multidisciplinary teamwork are needed for the action.

Keywords: colon cancer, tumor, prevention, gut microbiome, oral microbiome, nutrition, epigenetics, integrative healthcare team, multidisciplinary team