Ez derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) friss online reprezentatív kutatásából, ami a dietetikusok szakmai megítéléséről és a két éve kiadott táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® ismertségéről készült. A felmérés arra mutatott rá, hogy bár döntően tudjuk, milyen kérdésekben segíthetnek a dietetikusok, mégis sokszor máshoz, elsősorban orvoshoz fordulunk táplálkozási tanácsért. A 18 év feletti, rendszeresen internetezőknek pedig egyelőre mindössze 9 százaléka hallott az új táplálkozási ajánlásról.
A közelmúltban napvilágot látott tápláltsági adatok szerint a hazai lakosság tápláltsági állapota aggodalomra ad okot. Európában a legelhízottabbnak számítunk és világviszonylatban is „előkelő” helyen állunk a ranglistán. Hogyan lehet ez ellen hatékonyan fellépni? Ismeri-e a lakosság a két éve kiadott táplálkozási ajánlást, az OKOSTÁNYÉR®-t, aminek a segítségével a mindennapokban is könnyen eleget lehetne tenni a helyes táplálkozási elveknek? Egyáltalán tudjuk-e, hogy a táplálkozással kapcsolatos kérdésekben kihez forduljunk, kitől kérjünk szakszerű tanácsot? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által végezet reprezentatív online kutatással.[1]
Dietetikus helyett inkább az orvostól kérünk táplálkozási tanácsot
A dietetikusok felsőfokú végzettséggel rendelkező, táplálkozástudományi szakemberek, hazánkban a képzés már 43 évre tekint vissza. A válaszokból kiderült, hogy bár a megkérdezettek 61 százaléka tudja, hogy mivel foglalkoznak és azt is, hogy a dietetikusi képesítés főiskolai vagy egyetemi végzettséghez kötött, mégis mindössze 21 százalékuk fordul hozzájuk tanácsért. Figyelemre méltó az az ellentmondás is, hogy míg a felnőtt netezők a dietetikusok véleményét és tanácsait magasan a leghitelesebbnek tarják, mégis döntően (61%) először orvoshoz fordulnak és tőlük kérnek segítséget, vagy orvosi ajánlásra mennek csak el dietetikushoz. És bár a hitelesség, érthetőség, szakmaiság alapján a dietetikusok az elsők a felnőtt netezők körében, mégis alig több mint a válaszadók fele (58%) fordulna hozzájuk táplálkozással kapcsolatos kérdésekben. Akiknek már volt személyes kapcsolata dietetikussal, ők sem preventíven, hanem jórészt már kialakult egészségügyi problémával, orvosuk tanácsára keresték fel a szakembereket (kialakult betegségük kezelése: 53%, eltérő laborértékek miatt: 30%, fogyás:23%).
Egyél okosan!
Bár mindenki szeretne egészségesen táplálkozni, gyakran hiányzik a kellő ismeret ahhoz, hogy étrendünket megfelelően tudjuk összeállítani. Ezért az MDOSZ két éve új táplálkozási ajánlást adott ki az egészséges, felnőtt lakosság számára, tavaly pedig a 6-17 éves korosztályra is kidolgozta az OKOSTÁNYÉR®-t. A nagyközönség számára nehezebben befogadható, korábbi tápanyagalapú ajánlás helyett élelmiszercsoportokat adtak meg, hisz a köznapi életben sem fehérjét, zsírt vagy szénhidrátot fogyasztunk, hanem ezek értékes forrásait, például húst, tejet, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt. Az új ábrázolási forma – megint csak a könnyebb használhatóság miatt – a tányér lett a korábbi ház- vagy piramisalak helyett. A probléma az, hogy a legfrissebb nemzetközi tudományos eredmények mellett a hazai táplálkozási szokásokat és ízlést is figyelembe vevő, közérthetően és praktikusan kialakított ajánlásról a rendszeres nethasználóknak csupán 9 százaléka hallott az elmúlt két évben. Ezért a szélesebb ismertség eléréséhez augusztustól önálló honlappal www.okostanyer.hu jelentkezett az MDOSZ, ahol mind a felnőttek, mind a gyermekek számára megalkotott útmutató és kísérő anyagok megnézhetők és letölthetők, szeptembertől pedig elérhető a mobiltelefonokra letölthető OKOSTÁNYÉR® applikáció is. Ezeken a felületen az ajánlás mellett megtalálható az OKOSÉtrend, ami menüjavaslatokat és recepteket is tartalmaz.
A felnőtt magyar lakosság táplálkozási anomáliái
A legutolsó hazai reprezentatív felmérés[2] alapján a túlsúly és elhízás a férfiak 65%-át, a nők 60%-át érinti. A magyar ajánlás szerint az energiát biztosító zsiradék az összenergia legfeljebb 30 %-a lehetne, ez a férfiaknál 38,4%-a, a nőknél 37,3%. A férfiak és nők só-bevitele jelentősen meghaladta a hazai és a WHO ajánlást, a férfiak esetében több mint háromszorosa, a nőknél pedig több mint kétszerese az ajánlásban foglaltaknak. A magyarországi kálium-beviteli ajánlás 3,5 g/nap. Ezzel szemben a férfiak 3g káliumot, míg a nők 2,6 grammot fogyasztottak. A megevett ételek, nyersanyagok Na/K aránya erőteljesen jelzi a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A hazai kalcium-beviteli ajánlás a 19–60 éves korosztály számára 800 mg naponta, az ennél idősebbek és a változókoron átesett nők számára ennél magasabb az érték, napi 1000 mg. A férfiak átlagos kalciumbevitele majdnem eléri a kívánatos értéket (759 mg), ami jó eredménynek mondható, azonban nőknél (691 mg) jelentősen alatta marad annak. Különösen aggasztó, hogy a 60 év feletti férfiak 60%-ának és a nők 62%-ának kalciumbevitele az ajánlás 70%-át sem éri el.
[1] A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor és régió alapján. A megkérdezettek 49% férfi, 51%-a nő volt. A lakóhely szerinti megoszlás: 22% Budapest, 29% megyei jogú város, 26% egyéb város, 23% falu, község.
[2] OTÁP 2014
