Dr. Tamássy Klára gasztroenterológus, belgyógyász
Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Gasztroenterológia
Absztrakt
A genetikai vizsgálatok lehetőségeinek bővülésével, az emberi genom meghatározását követően, testfelszíneinken velünk együtt élő mikrobioták genetikai vizsgálatát, vagyis a mikrobiom meghatározását egyre nagyobb érdeklődéssel végzik. A mikrobiom vizsgálata új tudományágakat indított útjára, amilyen a kvantitativ és a kvalitativ metagenomika, valamint az anyagcseretermékek vizsgálatával foglalkozó metabolomika és metabonomika. Az elmúlt években a figyelem középpontjába kerültek azok az eredmények, amelyek a mikrobioták egészségre és betegségre kifejtett hatásával foglalkoznak. A bélrendszeri mikrobiota meghatározó szerepet játszik az immunrendszer kialakulásában és normál működésének fenntartásában, s a változása különböző betegségek okozója.
Kulcsszavak: mikrobiota, mikrobiom, metagenomika, rövid szénláncú zsírsav (SCFA), emberi tejoligoszacharid (HMO)
A teljes cikk az Új Diéta 2016/4-es számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni.
Microbiome effect on human health
Klára Tamássy MD, gastroenterologist, internist
Semmelweis University, Kútvölgyi Clinical Block, Gastroenterology, Budapest, Hungary
Abstract
Improved molecular DNA methods – after publication of human genom – allowed to study of microbiota (microbiome) living on our body surfaces. Microbiome research initiated new disciplines like quantitative, qualitative metagenomics and metabolics research as metabolomics and metabonomics. Recently it is well established that microbiome plays a significant role in health and in just about any diseases. Gut microbiota initiated the development of healthy immune system, keep it in normal function or there changes cause different diseases.
Keywords: microbiota, microbiome, metagenomics, short chain fatty acid (SCFA), human milkoligosacharid (HMO)
