Breitenbach Zita tanársegéd1, Nagy Renáta dietetikus1, Szekeresné dr. Szabó Szilvia adjunktus1, Szabó Zoltán szakoktató1, Csölle Ildikó szakoktató1, Gubicskóné dr. Kisbenedek Andrea adjunktus1, dr. Polyák Éva adjunktus1, dr. Figler Mária egyetemi tanár1
1PTE ETK Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet
Absztrakt
A gasztroezofageális reflux (GERD) az egyik, leggyakoribb, emésztőrendszeri betegség, amelyben a hazai és a külföldi lakosság igen nagy százaléka szenved. A gyógyszeres kezelésen kívül az étrendi és az életmódbeli változtatások segíthetik az életminőség javulását.
Célunk volt megvizsgálni, hogy mely táplálkozási tényezők játszhatnak szerepet a GERD megjelenésében, valamint, hogy a tünetek hogyan befolyásolják az életminőséget.
Saját szerkesztésű kérdőívet használtunk az életmódra és a táplálkozásra vonatkozóan. A tünetek és az életminőség felmérésére FSSG-t (Frequency Scale for the Symptoms of GERD), valamint SF-36 (Short Form 36) kérdőívet alkalmaztunk.
A kérdőívet kitöltők (n = 100) között a leggyakoribb, két tünet a puffadás és a gyomorégés volt. A zsíros, csípős és fűszeres ételek szinte mindenkinél (96%-nál) panaszt idéznek elő. A gyümölcsök közül a citrom, a narancs, a kivi és a meggy, míg a zöldségek közül a paradicsom, a paprika, a káposzta és a hagyma okoz problémát. Stressz hatására gyakrabban jelennek meg refluxos panaszok, s a betegség aktivizálódása életminőség-romlást idéz elő (p < 0,05). Az SF-36 kérdőívnél a legrosszabb érték az érzelmi szerep területén mutatkozott.
A betegségi tünetek fokozódásának hátterében számos, étrendi jellegzetesség állhat. A stressz, a dohányzás, az elhízás és bizonyos táplálkozási tényezők együttes megléte gyakoribbá teszi a tünetek megjelenését, s ez az életminőség kedvezőtlen alakulásában is tükröződik.
Kulcsszavak: gasztroezofageális reflux, életminőség, étrend
A teljes cikk az Új Diéta 2015/4-es számában elérhető.
