Kisgyermekek egészséges táplálkozásra nevelése gyermekmesék segítségével I. rész Mesés táplálkozási elemek

Szepesi–Csöndes Nikoletta dietetikus hallgató1, Dr. Lichthammer Adrienn adjunktus, dietetikus2, Veresné Dr. Bálint Márta főiskolai tanár, dietetikus2

1 Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Dietetikus Szak

2 Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Egészségtudományi Intézet, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék

Absztrakt

A jóléti társadalmakban gondot okozó elhízás elleni küzdelemben egyre fontosabb a kisgyermekek edukációja és a hatékony egészségnevelési módszerek kidolgozása.

Nem elegendő, ha arra biztatjuk gyermekeinket, hogy fogyasszák el az óvodákban és az iskolákban kapott ebédet. A pedagógusoknak konkrét módszerekre van szükségük az egyes alapanyagok és ételféleségek megkedveltetésére. Az intézményesített nevelés területén ehhez jó eszközt jelenthet a mesék felhasználása.

Háromrészes cikksorozatunk első részében bemutatjuk a klasszikus mesékben, magyar népmesékben, az indiaiarab mesevilágban, valamint a modern mesékben felbukkanó táplálkozási motívumokat, valamint ábrázoljuk ezek napjainkban bekövetkezett átalakulását..

Kulcsszavak: mese, egészséges táplálkozásra nevelés, óvodások, kisiskolások

A teljes cikk az Új Diéta 2017/5-ös számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

 

Healthy diet education for young children with children’s tales part I.

Diet elements in tales

Nikoletta Szepesi-Csöndes dietitian student, Adrienn Lichthammer dr. senior lecturer, dietitian,  Márta Veresné Bálint dr. college professor, dietitian

1 Semmelweis University, Faculty of Health Sciences

2Semmelweis University, Faculty of Health Sciences, Department of Dietetics and Nutrition Sciences, Budapest, Hungary

Abstract

In the fight against obesity the education of young children and the development of efficient health educational methods are getting more and more important in developed countries.

It is not enough to encourage the children to eat the lunch at kindergartens and schools. Teachers need specific methods to make children like the ingredients and certain dishes. In the area of institutionalized education the use of tales may mean a useful tool.

In the first part of our three-part article series we are going to show the diet motives in classic tales, Hungarian folk tales, Indian-arabic and modern tales and we are going to show how these motives have changed today.

Keywords: tale, healthy diet education, kindergarten children, young primary children

Malnutríció rizikóját szűrő módszerek alkalmazhatóságának vizsgálata sebészeti betegek körében

Sziráki Zsófia dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember1, Dr. Pálfi Erzsébet dietetikus, főiskolai docens2

1Semmelweis Egyetem, Központi Dietetikai Osztály

2 Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Egészségtudományi Intézet, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék

Absztrakt

A sebészeti ellátásban részesülő betegek a hazai eredmények tükrében csaknem 50%-ban a malnutríció szempontjából rizikócsoportba sorolhatók. Az osztályos, dietetikusi munka fontos része a felvételre kerülő betegek malnutríció rizikóra való szűrése, amellyel a megnőtt kockázatú egyének monitorozhatóvá válhatnak, s táplálásterápiában részesülhetnek. Az időben elkezdett táplálásterápia és a testtömeg rendezése elősegíti a betegeknél fellépő szövődmények gyakoriságának csökkenését, valamint a kórházban eltöltött napok számának, az ápolási időtartamnak, továbbá a kezelési költségek mérséklődését.

  1. február és július között a Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikáján osztályos felvételre kerülő páciensek rizikószűrése történt meg NRS-2002, PG-SGA és MUST szűrőívek segítségével. A vizsgálat testösszetétel-méréssel (Inbody 320, Bodystat Quadscan 4000) egészült ki.

A szűrőívek a malnutríció nagy kockázatát igazolták (MUST 100%, NRS-2002 82%, PG-SGA 41%). Testösszetétel-mérést alkalmazva az adatok szenzibilitása nőtt: a műtéti beavatkozás előtt a malnutríció rizikócsoportjába tartozók 36-42%-ának volt már szarkopénia a diagnózisa.

Az eredményekből következtethető, hogy a sebészeti ellátásra kerülő páciensek malnutríciós rizikójának szűrése kiemelt jelentőségű a korai felismerést illetően, s ajánlott a testösszetétel-méréssel való kiegészítése, amely a nagy rizikójú csoportba tartozó páciensek rizikószűrési szenzibilitását hivatott fokozni.

Kulcsszavak: malnutríció, malnutríció rizikó szűrése, testösszetétel-mérés

A teljes cikk az Új Diéta 2017/5-ös számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

 

Survey of the application of malnutrition sreening tools in patients receiving surgical care

 Zsófia Sziráki dietitian, nutritionist1, Erzsébet Pálfi dr. dietitian, college associate professor 2

 1 Semmelweis University, Department of Central Dietetic Service

2 Semmelweis University, Faculty of Health Sciences, Department of Dietetics and Nutrition Sciences, Budapest, Hungary

Abstract

Patients receiving surgical care, based on national results, can be classified in almost 50% of the case in a risk group for malnutrition. An important part of the clinical ditetitians work is risk screening of malnutrition by new patients, whereby individuals with elevated-risk can become monitored and receive nutrition therapy. On time started nutrition therapy and weight equalization help to reduce the frequency of complications in patients and also reduces the number of days spent in hospital, the duration of care, and the costs of treatment.

In 2016 between February and July, at the Semmelweis University’s 1st Department of Surgery, all admissioned patients were screened for malnutrition risk using NRS-2002, PG-SGA and MUST screening tools. The test was completed with body composition measurement (Inbody 320, Bodystat Quadscan 4000).

The screening results showed high risk of malnutrition (MUST 100%, NRS-2002 82%, PG-SGA 41%). Using body composition measurement, data sensitivity has increased: prior to surgical intervention, 36-42% of patients with high malnutrition risk, were already diagnosed with sarcopenia.

The results suggest that the risk screening of malnutrition by patients waiting for surgical care is of primary importance in early intervention, and it is recommended to use supplemental body composition measurement to increase the risk screening sensitivity of patients with higher risk.

Keywords: malnutrition, malnutrition risk screening, body composition measurement

A daganatos betegek táplálásáról szóló 2016-os ESPEN Guideline magyar összefoglalója – 2. rész

Galló Nóra dietetikus, PhD-hallgató

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék

Absztrakt

A guideline 2. részében megvitatásra kerül a malnutríció rizikószűrése és értékelése, a daganatos betegek energia- és tápanyagszükséglete, valamint a javasolható vitamin- és ásványianyag-pótlás. Szó esik a táplálási intervenciókról, valamint bizonyos farmakológiai hatóanyagok szerepéről és használatáról.

Kulcsszavak: malnutríció, rizikószűrés, tápanyagszükséglet, táplálási intervenció

A teljes cikk az Új Diéta 2017/5-ös számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

 

ESPEN guidelines on nutrition in cancer patients – Part 2.

Nóra Galló dietitian, PhD student

Semmelweis University, Faculty of Health Sciences, Department of Dietetics and Nutrition Sciences, Budapest, Hungary

Abstract

In the second chapter of the guideline malnutrition risk screening and its assessment is discussed, as well as the energy and substrate needs of cancer patients together with the recommended vitamin and mineral supplements. Furthermore, nutritional interventions and the role and specific use of certain pharmacological agents are also debated.

Keywords: malnutrition, risk screening, nutritional requirements, nutritional intervention

Maslow Abraham szükségletpiramisa

Dr. Forgács Attila

Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar,

Budapesti Corvinus Egyetem, Pszichológia Központ

Absztrakt

Abraham Maslow szükségletpiramisa a legismertebb pszichológiai elméletek egyike. Kimondja, hogy az evési magatartás alapvető tényezője a biológiai létezésnek. Amíg kielégítetlen az éhség, az organizmus nem képes magasabb szükségletek (biztonságvágy, szeretetigény, teljesítményvágy, önmegvalósítás, transzperszonális igények) kielégítésével törődni. Az éhség csillapítását követően éppen ezek a hajtóerők erősödnek fel. Az összes civilizációs aktivitás a fiziológiai szükségletek (elsősorban az evés) kielégítésére épül. Maslow tévedése, hogy az evés működését kizárólag fiziológiai tényezőkre vezeti vissza. A fogyasztói társadalom embere viszont szinte éhséget sem érez a bőségben, mégis evésfüggő, és túleszi magát. Az evés ugyanis a biztonság élményét adhatja, alkalmas a szeretet kifejezésére, a gasztronómiai érdeklődés sok embernek az esztétikai és kognitív teljesítmény érzését adja. Az anorexiás számára az étel elutasítása az önmegvalósítás élményét biztosítja, sőt esetenként vallásos, spirituális, transzcendentális élményekkel is társul. Tehát az éhség valamennyi magasabb humán szükséglet formájában aktivizálódhat. A marketingkommunikáció éppen ezt a jelenséget használja fel a nagyobb fogyasztás motiválásának érdekében.

Kulcsszavak: szükségletpiramis, motiváció, Maslow, érzelmi evés

A teljes cikk az Új Diéta 2017/5-ös számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

 

Abraham Maslow’s theory on hierarchy of needs

Attila Forgács PhD

Eötvös Loránd University, Faculty of Education and Psychology, Budapest, Hungary

Budapesti Corvinus University, Center of Psychology, Budapest, Hungary

 Abstract

Abraham Maslow’s theory on hierarchy of needs is one of the most popular theses in psychology. According to Maslow, eating is an essential demand of biological existence. As long as hunger is unsatisfied, the organism is unable to deal with higher human needs (e.g. safety needs, belongingness, esteem needs, self-actualization, and transcendental needs). Following the satisfaction of hunger, these motivators are getting stronger. All the activities of civilization are based on the satisfaction of physiological needs (mainly eating). Maslow’s mistake is that eating is not only determined by physiological factors. People of the consumer society hardly feel hunger in the abundance of food, yet, they adhere to the need of alimentation, they eat too much and become overweight. Eating can provide the feeling of safety, capability of expressing love. Gastronomic interest gives many people a sense of aesthetic and cognitive power. Refusing food provides the experience of self-actualization for an anorexic person and it can even be accompanied by religious, spiritual, transcendental experiences as well. Thus hunger can be activated in the form of all the higher human needs. Marketing communication uses this phenomenon to motivate greater consumption.

Keywords: hierarchy of needs, Maslow, motivation, emotional eating

A magyar felnőtt lakosság tej- és tejtermékfogyasztása az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 eredményei alapján

Nagy Barbara dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember, szervezeti egység vezető1, Bakacs Márta epidemiológus1, Nagy-Lőrincz Zsuzsanna dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember 1, Erdei Gergő dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember1, Dr. Sarkadi Nagy Eszter biológus, főosztályvezető1, Dr. Cserháti Zoltán orvos, főigazgató-helyettes1

1 Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

 Absztrakt

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2014 – az Európai Lakossági Egészségfelméréshez kapcsolódva – a felnőtt magyar lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közlemény a tej- és tejtermékfogyasztással kapcsolatos adatokat mutatja be. A vizsgálat a hazánkban 2013. december 31-éig 18. életévét betöltött, nem intézményben élő lakosság tejtermékfogyasztását reprezentálja. A magyar felnőttek átlagosan 246 g tejet, illetve tejterméket fogyasztanak naponta. Az összes kalciumfelvétel 54%-a tej és tejtermékek fogyasztásából származik, azonban a felnőtt magyar lakosság kalciumfelvétele nem éri el az ajánlott szintet. A lakosság összes zsírfelvételének 14%-áért és telítettzsírsav-felvételének 27%-áért ezek a termékek felelősek, míg a hozzáadott cukor felvételéhez mintegy 3%-ban járul hozzá a tejtermékfogyasztás. Az eredmények alapján a lakosság tej- és tejtermékfogyasztása elmarad a jelenlegi ajánlástól.

Kulcsszavak: reprezentatív táplálkozási vizsgálat, tej, tejtermék, kalcium, telített zsír

A teljes cikk az Új Diéta 2017/5-ös számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

 

Milk and dairy products intake in the Hungarian adult population – results from the Hungarian Diet and Nutritional Status Survey

Barbara Nagy dietetitian, nutritionist, department leader1, Márta Bakacs epidemiologist1, Zsuzsanna Nagy-Lőrincz dietetitian, nutritionist1, Gergő Erdei dietetitian, nutritionist1, Eszter Sarkadi Nagy dr. biologist, head of department1, Zoltán Cserháti dr. medical doctor, Deputy Director

1 National Institute of Pharmacy and Nutrition, Budapest, Hungary

 Abstract

Hungarian Diet and Nutritional Status Survey examined the dietary habits of the Hungarian adult population. The aim of the study is to present the milk and dairy consumption of the population. The study represents the dairy consumption of the non-institutionalised population with age 18 and over. The mean daily consumption of milk and dairy products is 246 g/day. 54% of the total calcium intake originates from the consumption of milk and dairy products, but the adult population’s intake does not reach the recommended level of calcium. These products account for 14% of the total fat intake, 27% of the saturated fatty acid intake, and approximately 3% of the added sugar intake of the population.

The population’s consumption of milk and dairy products does not reach the current recommendation.

Keywords: representative dietary survey, milk, dairy, calcium, saturated fat

A szív-ér rendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás étrendi és stratégiai ajánlásai

Dr. Dariush Mozaffarian írása alapján fordította: Bartha Kinga dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember

Semmelweis Egyetem, Központi Dietetikai Szolgálat

Absztrakt

Az étrenddel összefüggésbe hozható kardiometabolikus betegségek, mint a szívkoszorúér-betegség, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás egyre nagyobb egészségügyi terhet jelentenek világszerte. Az áttekintés bemutatja az említett betegségekhez kapcsolódó új bizonyítékokat, ellentmondásokat és prioritásokat a modern táplálkozási és politikai célokat illetően. A legfontosabb témák közé tartozik az étrendhez kapcsolódó kockázati tényezők sokféleségének értékelése nem csak a vérzsírok vagy az elhízás figyelembevételével; az élelmiszerekre és a táplálkozási szokásokra összpontosítva, nem pedig egy-egy tápanyagra; felismerve különböző élelmiszerek összetett hatásait a hosszú távú testtömeg-szabályozásban a kalóriák egyszerű számolása helyett. A bizonyítékokon alapuló, étrendi ajánlások közé tartozik a több gyümölcs, a nem keményítőtartalmú zöldségek, diófélék, hüvelyesek, halak, növényi olajok és joghurtok, valamint a minimálisan feldolgozott, teljes értékű gabonák fogyasztása; illetve a kevesebb vörös hús, a feldolgozott (pl. sóval tartósított) húskészítmények és a finomított gabonában gazdag ételek, keményítő, hozzáadott cukor, só és transzzsír felvétele. További kutatásokra van szükség a fenolok, a tejzsír, a probiotikumok, a fermentált élelmiszerek, a kávé, a tea, a kakaó, a tojás, a különleges és trópusi olajok, a D-vitamin, valamint a zsírsavak kardiometabolikus hatásáról és az étrend−bélflóra kölcsönhatásairól.

Kulcsszavak: kardiometabolikus betegségek, kockázati tényezők, étrendi ajánlás

A teljes cikk az Új Diéta 2017/5-ös számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

 

Dietary and policy priorities for cardiovascular disease, diabetes, and obesity

On the basis of Dr. Dariush Mozaffarian writing translated by: Kinga Bartha dietetitian, nutritionist

Semmelweis University, Central Dietetic Service, Budapest, Hungary

Abstract

Diet-related cardiometabolic diseases such as coronary heart disease (CHD), stroke, type 2 diabetes mellitus, and obesity produce large global health burdens. This review considers the new evidence, controversies, and corresponding lessons for modern dietary and policy priorities for diseases mentioned earlier. Major themes include the evaluation of the full diversity of diet-related risk pathways, not only blood lipids or obesity; focusing on foods and overall diet patterns, rather than single isolated nutrients; recognizing the complex influences of different foods on long-term weight regulation, rather than simply counting calories. Evidence-informed dietary priorities include increased fruits, nonstarchy vegetables, nuts, legumes, fish, vegetable oils, yogurt, and minimally processed whole grains; and fewer red meats, processed (eg, sodium-preserved) meats, and foods rich in refined grains, starch, added sugars, salt, and trans fat. More investigation is needed on the cardiometabolic effects of phenolics, dairy fat, probiotics, fermentation, coffee, tea, cocoa, eggs, specific and tropical oils, vitamin D, individual fatty acids, and diet-microbiome interactions.

Keywords: cardiometabolic diseases, risks, dietary reccomendation

A széklethabitus változása és megoldási lehetőségei az intenzív ellátásban

 Breitenbach Zita tanársegéd 1, Kuklis Eszter dietetikus, Szabó Zoltán szakoktató 1, Csölle Ildikó szakoktató1, Dr. Figler Mária egyetemi tanár 1

1Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet

Absztrakt

A hasmenés és a székrekedés, amely a betegek állapotát és gyógyulását nagymértékben befolyásolhatja, gyakran megjelenő probléma az intenzív osztályon. Vizsgálatunk célja volt, hogy felmérjük az intenzív ellátásra szoruló betegeknél a széklethabitus változásának előfordulását, valamint megvizsgáljuk a lehetőségeket a hasmenés/székrekedés megelőzésében és kezelésében.

Száznegyvennyolc, intenzív ellátásban részesülő beteg kórházi dokumentációját tekintettük át az életkor, a nem, az intenzív ellátás ideje, a táplálás típusa és hossza, az alkalmazott tápszerek, gyógyszerek és egyéb készítmények, a székletürítéssel kapcsolatos adatok, valamint az osztályról való távozás helyének figyelembevételével. A vizsgálatba való bekerülés feltétele az volt, hogy a beteg az intenzív ellátási egységen belül minimum négy napot tartózkodjon.

A betegek az intenzív ellátás keretében átlagosan 9,72 ± 9,07 napot töltöttek. Az ellátás ideje alatt 92,6%-uknál fordult elő hasmenés és/vagy székrekedés. A táplálás típusa és az alkalmazott antibiotikus terápia hatással volt a hasmenés előfordulására és idejére (p<0,05). Az opioid szerek és az ellátás ideje a székrekedés megjelenését nem befolyásolták. A megoldási lehetőségek között probiotikum, rostos tápszer, székletfogó, valamint laktulóz alkalmazása szerepelt.

A hasmenés mellett a székrekedés is probléma az intenzív ellátásra szoruló betegeknél. Kezelésükben a legjobb stratégia a következetes, protokoll által vezérelt, multidiszciplináris megközelítés.

Kulcsszavak: intenzív terápia, hasmenés, székrekedés

A teljes cikk az Új Diéta 2017/5-ös számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

  

Change in the habit of producing stools and possible answers to the problems in intensive care unit

Zita Breitenbach assistant lecturer1, Eszter Kuklis dietetitian, Zoltán Szabó vocational trainer1, Ildikó Csölle vocational trainer1, Mária Figler dr. professor1

1 University of Pécs, Faculty of Health Sciences, Institute of Dietetic and Nutrition Sciences, Pécs, Hungary

Abstract

Diarrhoea and constipation, which can have a significant influence on the status and recovery of the patients, are oft-occurring problems in intensive care units (ICU). The aim of our study was to survey the prevalence of alteration in stool habitus in critically ill patients as well as to examine the possibilities of preventing and treating diarrhoea and constipation.

The hospital documentation of 148 patients receiving intensive care were looked over noting the age, gender, duration of intensive care, type and duration of feeding, formulas, medicaments, other preparations administered, data connected with producing stools, and when the patients were released and where.

The inclusion criteria was minimum four or more days spent in ICU. The patients spent 9,72 ± 9,07 days in intensive care as an average. During this period in ICU, diarrhoea and/or constipation occurred in 92,6% of them. The type of feeding and the antibiotic therapy used had an influence on the occurrence and duration of the diarrhoea (p<0,05). The opiates and the extent of treatment had no influence on the development of constipation. Among the solutions probiotics, enteral formula with fibre, antidiarrheals, and lactulose were found.

Besides diarrhoea, constipation is also a significant problem among patients requiring intensive care. The best management strategy is a consistent, protocol-driven multidisciplinary approach.

Keywords: intensive care, diarrhoea, constipation

Vastagbéldaganat kialakulásának rizikótényezői: a bélmikrobiom, a környezeti és genetikai tényezők kapcsolata

Dr. Dubóczki Zsolt onkológus, sebész1, Dr. Tamássy Klára gasztroenterológus, belgyógyász2, Répási Eszter dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember3, Gyurkó István okleveles orvosi fizikus4, Nagy Zsolt B. PhD biológus4

1Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar

2Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Gasztroenterológia

3Testnevelési Egyetem, Természettudományi Intézet

4Genetikával Az Egészségért Egyesület

Absztrakt

A daganatos betegségek száma évről évre növekvő tendenciát mutat, napjainkra pedig az egyik vezető halálok. Az életmód, valamint a különböző környezeti és genetikai rizikófaktorok miatt kialakuló daganatok közül a bélrendszert érintők száma növekedett drasztikusan. A vastagbéltumor az egyik leggyakoribb típus, amely a világon csaknem ötszázezer ember halálát okozza évente (1). A bélmikrobiom az emberi test bélrendszerében előforduló baktériumok, gombák és vírusok összessége, amelyek folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással és a gazdaszervezettel. A táplálkozás hatással van a bélmikrobiom összetételére és anyagcsere-folyamataira is (2). Az élelmi rostok (és a belőlük keletkezett, rövid szénláncú zsírsavak (SCFA)), a glükózinolátból keletkezett isotiocianátok (ITC), a polifenolok (zöld tea katekinje: epigallokatekin-3-gallát (EGCG)­; Ellagitannin), valamint a különböző étkezési zsiradékok (trigliceridek, telített és telítetlen zsírsavak, szterinek) egyaránt hatással lehetnek a mikrobiom összetételére és anyagcseréjére, s ezek epigenetikai változásokhoz és betegségek kialakulásához vezethetnek. A mikrobiom részletesebb meghatározásához és összetételének módosításához további kutatások szükségesek. A vastagbéldaganat megelőzésében fontos szerepe van a környezeti és genetikai rizikótényezőknek, s a mikrobiom összetételének elemzése és részletes tanulmányozása a jövő távlatát nyitja meg ezen a téren. Mindez komplex szemléletmódváltást és sokszakmás munkacsoport együttes munkáját igényli.

Kulcsszavak: vastagbéldaganat, tumor, prevenció, bélmikrobiom, orálmikrobiom, táplálkozás, epigenetika, integratív szakmai csoport, sokszakmás munkacsoport

A teljes cikk az Új Diéta 2017/4-es számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

 

Risk factors of colon cancer development: relationship between the gut microbiome, the environmental and the genetic risk factors

Zsolt Dubócki dr. oncologist, surgeon1, Klára Tamássy dr. gastroenterologists, internist2, Eszter Répási dietitian, nutritionist3, István Gyurkó MSc in medical physicist4, Zsolt B. Nagy dr.biologist4

1 University of Pécs, Faculty of Health Sciences, Pécs, Hungary

2 Semmelweis University, Kútvölgyi Clinical Block, Gastroenterology, Budapest, Hungary

3 University of Physical Education, Institute of Natural Sciences, Budapest, Hungary

4GenePointPlus Kft. Budapest, Hungary

Abstract

The number of new patient suffering from cancer is increasing each year, and became the main cause of death. Out of cancer, caused by the lifestyle, different environmental and genetic risk factors, the colon cancer cases have a drastic rise. Colon cancer is the commonest type, that cause about 500.000 people death every year in the world (1). Bacteria, fungus and virus species are founded in the gut, what is called the gut microbiome. They always have many types of interactions with each others and the host. Nutrition affect many aspects of compound and metabolism of the gut microbiome (2). Dietary fiber (microbial metabolism of dietary fiber to short chain fatty acids (SCFA)), glucosinolates to isothiocyanates (ITC), and polyphenols (green tea catechin: epigallocatechin-3-gallate (EGCG); Ellagitannins) or the majority of dietary fats (such as triacylglycerol, saturated and unsaturated fatty acids, and sterols) can affect compound and metabolism of the gut microbiome, that can develop diseases by epigenetic activators of gene expression. More studies are needed to examine and modulate the gut microbiome. Environmental and genetic risk factors are crucial in colon cancer prevention. Opportunities are made in the future by analysis the compound and metabolism of the gut microbiome, but complex approach and multidisciplinary teamwork are needed for the action.

Keywords: colon cancer, tumor, prevention, gut microbiome, oral microbiome, nutrition, epigenetics, integrative healthcare team, multidisciplinary team

Mesterséges eredetű élelmiszer-színezékek molekuláris epidemiológiai és epigenetikai vizsgálata

Raposa L. Bence dietetikus, okleveles népegészségügyi szakember, egyetemi tanársegéd1, dr. Varjas Tímea egyetemi adjunktus2, dr. Kiss István egyetemi tanár, intézet igazgató2, dr. Figler Mária egyetemi tanár1

1Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet

2Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Népegészségtani Intézet

 Absztrakt

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az évi összhalálozás mintegy 12%-áért a daganatos betegségek felelősek. Táplálkozásunkkal lehetséges rákkeltő vegyületek kerülhetnek a szervezetünkbe, amelyek növelik korunk népbetegségeinek, így a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is. A mesterséges eredetű élelmiszer-színezékeknek a daganatok kialakulására gyakorolt hatásával kapcsolatos ismeretanyag sok tekintetben hiányos és nem egyértelmű, mivel a legtöbb vizsgálat során ezeket az anyagokat elemi állapotban és egymástól teljesen eltérő dózisban tanulmányozzák. Ezen anyagok szervezeten belüli metabolizációja, genotoxicitása, esetleges rákkeltő hatására utaló expressziós szintje eltérő vizsgálati eredményeket mutat. Vizsgálatainkban négy-hat hetes, karcinogenezis iránt érzékeny, inbred Balb/c nude, AKR/J és CD1 egereket alkalmaztunk. Kutatásunk során két azoszínezék: a tartrazin és az azorubin hatását vizsgáltuk a metabolizáló enzimeknek a sejtciklus-szabályozásban, valamint a metiláció kialakításában szerepet játszó gének esetében mRNS-szinten. Vizsgálati eredményeink az azorubin esetében megerősítették az eddig publikált adatokat, mivel daganatkeltő hatásra utaló jelet nem találtunk. A tartrazin esetében ugyanakkor fontos eredménynek számít, hogy mind a metabolizáló enzimek, mind a sejtciklus szabályozásában részt vevő gének, valamint a metiláció kialakításában szerepet játszó gének esetében szignifikáns, dózisfüggő növekedést (p<0,05), generációs fokozódást, más színezékanyagokkal (pl. azorubin) és kémiai karcinogénnel (pl. DMBA) való hatásaddíciót (hatásösszeadódást) mutattunk ki, amelyeknek alapján a tartrazin potenciális kockázati tényezője lehet a daganat kialakulásának.

Kulcsszavak: azorubin, tartrazin, epigenetika, molekuláris epidemiológia, daganat

A teljes cikk az Új Diéta 2017/4-es számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

 

Molecular epidemiology and epigenetics research of artificial dyes

Bence L. Raposa dietitian, MSc in Public Health, assistant lecturer1, Tímea Varjas dr. assistant professor2, István Kiss dr. professor, director2, Mária Figler dr.professor1

1 University of Pécs, Faculty of Health Sciences, University of Pécs, Faculty of Health Sciences, Pécs, Hungary

2 University of Pécs, Medical School, Department of Public Health Medicine, Pécs, Hungary

Abstract

Tumorous diseases occupy a privileged place in mortality statistics. According to the WHO data, these diseases are responsible for 12% of 56 million deaths per year. With the nutrition, it is possible to get cancerous compounds into the body, which increasing the risk of the development of endemic diseases including the development of tumorous diseases. Controversial results with artificial dyes and tumor-inducing effects are often unclear, as in most studies, these substances are examinated in elemental and totally different doses. Their metabolism, their effect, their genotoxicity, their possible carcinogenic effects in different studies shows different results.

In our investigations, we used 4-6 weeks old carcinogenic – sensitive, inbred Balb / c nude, AKR / J and CD1 mouses. There are two azodyes in our research: we sought to examine the effect of tartrazin and azorubin on genes involved in the gene expression (metabolizung enzymes, cell cycle regulation) and methylation pattern, at mRNA level.

In the case of azorubin, our results verified the published evidence of azorubin so far, since we did not find any signs of tumor-inducing effects. In the case of tartrazin, however, it is significant that both the metabolizing enzymes, the cell cycle regulation and on the level of genes influencing methylation showed increase, dose-related growth (p<0,05), generation enhancement, interaction with other coloring agents (e.g: azorubine) and chemical carcinogens (e.g: DMBA) and in multiple cases effect addition, which states that tartrazine is a potential risk factor for tumor development, against a great number of data, which can be found in many places in the scientific literature.

Keywords: azorubine, tartrazine, epigenetics, molecular epidemiology, cancer

Eredményes a gyermekkori elhízás visszaszorításáért indított GYERE® Program

Kubányi Jolán táplálkozástudományi szakember, elnök

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Absztrakt

A hároméves, gyermekkori elhízás megelőzéséért életre hívott GYERE® – Gyermekek Egészsége Program, amely az EPODE célkitűzésein alapult, meggyőző eredménnyel zárult 2017-ben Dunaharasztiban, hiszen 7%-kal sikerült ez idő alatt csökkenteni a súlyfelesleggel küzdő 6-12 éves gyermekek számát.

A modellprogram lényege a gyermekkori elhízás visszaszorítása a helyi közösségek összefogásával. A dietetikus szakemberek főként az egészséges táplálkozás, a mozgás, az aktív játék és a kikapcsolódás élvezetével összefüggő hétköznapi normák és szabályok kialakításához és elsajátításához segítették hozzá a gyermekeket és rajtuk keresztül a családokat.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a projektet a Coca-Cola Alapítványtól nyert pályázati támogatásból valósította meg, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék, a korábbi Országos Gyermek-egészségügyi Intézet és a Dunaharaszti Önkormányzat együttműködésével.

Kulcsszavak: GYERE, gyermekkori elhízás, megelőzés, összefogás, Dunaharaszti

A teljes cikk az Új Diéta 2017/4-es számában elérhető. Amennyiben a teljes cikket nyomtatott formában szeretné elérni itt tudja megrendelni   

 

GYERE® Children’s Health Program, that aim to reduce childhood obesity is efficient

Jolán Kubányi nutritionist, president of HDA

Hungarian Dietetic Association (HDA), Budapest, Hungary

Abstract

The three years long GYERE® Children’s Health Program, based on the EPODE objectives, was finished with a convincing achievement in 2017 in Dunaharaszti, by reducing the number of obese children with 7% in the age group 6-12.

The essence of the model program is to reduce childhood obesity by the collaboration of local communities. Dietitians helped the children, and through them the families, to develop and learn everyday norms and rules associated with healthy eating, physical activity, active play and recreation.

The National Association of Hungarian Dietitians has implemented the project from the grant that was offered by the Coca-Cola Foundation and with the co-operation of the Ministry of Human Capacities State Secretary for Health Care, Semmelweis University Faculty of Health Sciences Institute of Applied Health Sciences  Department of Dietetics and Nutrition Sciences, the former National Institute of Child Health, and with the Council of Dunaharaszti.

Keywords: GYERE, childhood obesity, prevention, co-operation, Dunaharaszti